A helyi védelem megteremtésével az életbennmaradás feltételei rendkívüli helyzetek esetében is több napon, héten keresztül is biztosíthatóak. Az ún. kettős rendeltetésű helyiségek alaphelyzetben különféle általános, mindennapi igényeket elégítenek ki, veszélyhelyzet esetén azonban másik, védelmi rendeltetésüknek megfelelően üzemelnek.
A védett helyiségeket célszerű az épület alatti pincében, garázsban, közlekedőkben, kijelölni, mivel ezeket lehet a legegyszerűbben, leggazdaságosabban és a leggyorsabban erre a funkcióra is alkalmassá tenni. Előnyük továbbá a könnyű megközelítési lehetőség, a biztonságos menekülési útvonal kiépíthetősége, de a huzamosabb ideig tartó benntartózkodást biztosító berendezéseket, egészségügyi és komfort lehetőségeket is rendszerint itt lehet a leggazdaságosabban biztosítani.
Megfelelő átalakítással szóba jöhet még az épületen belüli egyes szobák, közlekedők, vagy az épületen kívüli melléképületek, pincék, stb. igénybevétele is.
Újonnan létesített épületnél kedvező mód kínálkozik arra, hogy már előre megtervezetten jelöljünk ki olyan helyiséget, amelyeket a legalkalmasabbak a védelmi funkcióra.
Lakóépület alatt kialakított szükségóvóhelynél fontos követelmény, hogy az az épület esetleges saját romosodásából keletkezett terhét is képes legyen elviselni, ezért a védetté alakítandó helyiség megerősítéséhez statikailag meg kell vizsgálni annak szerkezeti elemeit (födém, oldalfal, padozat), hogy azok alkalmasak-e, s milyen mértékig alkalmasak a várható terhelések felvételére. Fontos követelmény az is, hogy a szükségóvóhely felett, vagy annak közelében keletkezhető por, tűz, hő és füstgázok hatása ellen olyan védelmet kell kiépíteni, amely képes előre tervezett ideig a teljes elzárkózást biztosítani.
|